2011. 06. 22.

Túllépni a szinten

Addig rendben van, hogy az ember próbál fejlődni, olvas ilyen blogot például, gyakorol, kikéri mások véleményét, átdolgoz, stb. De hogy lesz valakiből elismert, ismert író/költő?

Pályázatok
A neten nagyon sok pályázatfelhívással lehet találkozni, ám sok közülük komolytalan. Például G-portálos, vagy ahhoz hasonló tárhelyeken sok amatőr író más amatőr íróknak hirdet pályázatot, vagy egy be nem futott szerző saját honlapja kínál hasonló lehetőséget. Ennek egyetlen előnye az, hogy kapunk véleményt más, hozzánk hasonlóan tapasztalatlan, vagy esetleg nálunk kicsit okosabb szerzőktől, de nem ismeri meg a művünket a nagyközönség. Ha valaki valóban nevet akar szerezni magának, annak komoly pályázatokra kell jelentkeznie. Sok olyan van, amely pénznyereménnyel kecsegtet, és ezt természetesen nem utolsó dolog megnyerni, de szerintem sokkal hasznosabb olyan pályázaton részt venni, ahol publikáció a nyeremény. Néhány ilyennek közönségszavazós része is van. Véleményem szerint nem csalás az, ha az ember megkéri a barátait, hogy szavazzanak, kiváltképp a mai világban, amikor már minden így működik. Ha az ember bekerül egy antológiába, azzal már kezdhet valamit, de itt sem mindegy, hova. Sok pályázat feltünteti, hogy a kiadott antológiát könyvfesztiválon is viszontlátni, sőt én már olyan nagy üzletlánc polcán is láttam egyet, mint az Alexandra!

Neten megjelenni (tévhit #1)
Sokan felrakják a netre az írásukat, saját honlapra, blogra, stb. Ez szintén csak egy minimális közönséget vonz, ami sok esetben személyes barátokat is tartalmaz.- irreális gondolat, hogy valóban igazi kiadók dolgozói böngészik a netet írók után kutatva. A net hatalmas, és a kiadójuk is hatalmas: nincs szükségük arra, hogy keresgéljenek, kapnak kéziratokat szép számmal. Az sem reális, hogy a netes tömegből rengetegen rábukkannak, és akkor ők válnak közönséggé. Nagyon sokan használják a netet, de nem válhat mindenki az internet sztárjává. Egyébként nincs ezzel semmi baj, csak akkor, ha az ember nem ettől reméli a kiugrást.
Van azonban olyan oldal, ahol valóban megéri kitenni az ember írásait, és valóban hasznos versenyeket szerveznek, a pályázatok antológiába való bekerüléssel kecsegtetnek. Egy ilyen például a ShareYourArt, amin magam is fent vagyok, és nagyon hasznos honlapnak tartom, ezért linkeli is alul a blogom. Ezen csak egy nicknevet kell megadnod, tehát maradhatsz, ha akarsz teljesen anonim is, de akár a Facebookonra is tudják like-olni az írásod. Egyébként ide verset, prózát, drámát, zenét, dalszöveget, videót, fényképet, sőt... épp hogy csak szobrokat nem tölthetsz fel. (Fent van Facebookon is egyébként a SYA.)
Másik, a SYA-hoz hasonló oldal a GIBBER. Alul ennek is megtalálod a linkjét.

Újságokban megjelenni
Mai napig bánom, hogy az egyik "tudományos" magazin, az IPM pályázatára nem küldtem novellát, mert szeretem az újságot, és széles körben olvassák. Ők azonban hirdették magukat. Te lehetsz akaratos is, fogod a novellád, vagy versed, és kéretlenül elküldöd egy újságnak. Mellékelsz mellé egy levelet (helyes formája és ötletek a levélre: Kezdő írók kézikönyve sokadik fejezete), és reménykedsz. Elsőre minden valószínűség szerint nem fog sikerülni, de ha jó fejek, legalább válaszolnak. Ez lehet egy Élet és Irodalom, vagy egy kevésbé szakmai, inkább csak amolyan laza hangvételű, de széles körben terjesztett magazin is. Utóbbiakat több helyen meg lehet venni, ilyen például a Galaktika, de mivel sosem olvastam, csak valaki mutatta, ezért lehet, hogy tévedek a tartalmát illetően, ez esetben bocsánat; a nevesebbeket ugyan nem veheted meg a sarki közértben, de talán szakmában érintettebbek is olvassák. 

Kiadó
A kiadókról szerintem, aki komolyabban érdeklődik a téma iránt már keresgélt mindenfélét. (Nem tudok róluk túl sokat írni, de ha igény van rá, majd kommenteltek, és összeszedek róluk valami gondolatot.) Ide most csak két fontos dolgot írnék, amit szem előtt kell tartanod. Az egyik, hogy se elsőre, se huszadszorra nem fog sikerülni. Ha mégis, vagy valakinél azt látod, hogy neki mégis, akkor azt ne ellenpéldaként fogd fel, hanem szerencseként, nem te vagy rossz, ő a mázlista. A másik, hogy a kiadó különbözik a magukat előszeretettel hasonlóan megnevező nyomdáktól, akik kiadnak 500-at a könyvedből, de semmiféle marketig segítséget nem nyújtanak. Ezeknek ne dőlj be! Kiadó az, aki a reklámot biztosítja, és eljuttatja könyvesboltokba a könyved!

A kiadói terjesztés (tévhit #2)
Egyáltalán nem igaz, hogy az embernek kiadják a könyvét, és azzal felkerült a polcra. A kettő között nagyobb a szakadék, mint gondolnád. Az írónak SAJÁT MAGÁNAK (!!!) kell könyve reklámozásáért tennie. Ez némileg ellentmond a fent leírtaknak, de ha végiggondolod, mindjárt logikus. A kiadónak maximum pénzügyileg fontos a könyved, de másik 100 könyvvel is így vannak. Ha véletlenül kifognak egy bestsellert, a tied háttérbe kerül. Biztosítanak reklámot, de csak annyit, amennyivel tartoznak neked. A TE KÖNYVED MAGADNAK FONTOS! Író-olvasó találkozások, felolvasások, interjúk jellemzik egy jól manőverező író aktivitását. (Ezekre helyszínt pedig sokszor a kiadó tud biztosítani, de nem akarok félrevezetni senkit.)
"You have to sit by the side of a river a very long time before a roast duck will fly into your mouth." /Guy Kawasaki/ - Azaz: nagyon hosszú ideig kell egy tó partján ülnöd, mire egy sült kacsa a szádba repül.

Írótanfolyamok
Sokan úgy gondolják, az írást nem lehet elsajátítani, és emiatt pénzkidobás írótanfolyamokra járni. Ebbe az évszázados vitába nem hiszem, hogy bele akarok menni, de hát tudjátok: kifogása a veszteseknek van. Ha az embernek van egy álma, kit érdekel, hány értelmetlen dolgot tesz meg érte? Egyébként kapcsolatszerzésre nagyon jó helyszín. Megismered a tanárt, és sose lehet tudni, hogy az egyik volt "diáktársad" nem lesz-e híres író. Ezek hátránya persze, hogy pénzbe kerülnek.

Kreatív írás az egyetemen
Nagyon sok egyetem (például a Pázmányról biztosan tudom) indított kreatív írás tanszakot. Ha valakit ez érdekel, és nem akar tengerbiológus lenni, szerintem nagyon hasznos lehet, egyetemi szinten nyilván csak jót tanítanak. Hátránya: kreatív írás diplomával (ha van ilyen, nem tudom, ott mit adnak a legvégén) hivatali keretek közt lehet éhen halni, tehát mellette érdemes mást is tanulni, valami gyakorlatiasabbat, tehát nem filozófiát.

Írói kézikönyvek
Ezekről, bár eddig csak egyet olvastam, jó véleménnyel vagyok. Nyilván vannak köztük jók és rosszak, van, amit úgy érzed, fölösleges megvenni, és van, amit érdemes volt. Ugyanúgy kell rájuk tekinteni, mint a regényekre: csak mert nem tetszett A három testőr, még nem feltételezed, hogy a világ összes kalandregénye haszontalan és borzalmas.

Blogok olvasása
Most komolyan nem azért, hogy magam reklámozzam, de ez hasznos, és sok ilyet találhatsz még, ha ügyesen keresel, elsősorban angolt, de szemét módon nem linkelem a konkurenciát.

Lépj ki
Mármint a nyilvánosság elé. Közöld a magyartanároddal, vagy ha idősebb vagy, akkor azzal, aki úgy érzed, kompetens lehet a kérdésben, hogy te írsz, és mutass meg neki dolgokat. A családi és baráti kör egy elfogult olvasótábor, és önmagában nem nagy közönség, de sok mindenre jó. Például az őszintébb egyedek be mernek szólni, és kevésbé sértődsz meg. Gyakorolhatod, hogyan tárd mások elé az érzelmeidet, mert rá fogsz jönni, hogy ez nehéz. (Remélem, érthetően fogalmazok: arra gondolok, hogy "juj, Béla most tudni fogja, hogy ilyesmin gondolkodtam; írtam egy verset, pedig sose mondtam még el senkinek, hogy ez bánt, most lebukom, kiderül; mit fog szólni Kata ahhoz az erősen erotikus jelenthez; János nem szeret olvasni, megfogja-e a könyvem; Gizi szakértő a témában, aggaszt, hogy mi lesz a véleménye.) Azon kívül az olyan olvasók, akiket személyesen ismersz, visszakérdeznek. Ez két okból hasznos: egyrészt megtapasztalod, hogy tudsz beszélni az írásaidról, amik író-olvasó találkozókon, rádióműsorokban jól jönnek. Másrészt leszűrheted, mik a kevésbé érthető részek, esetleg mi döbbentette meg őket (utóbbi eset nem biztos, hogy rossz, sőt!).Egyébként, ha valaki nem szereti a verseket, és te költő vagy, vagy nem szeret olvasni, és te írsz, akkor add oda neki a műved: nincs is nagyobb kihívás, mint megfogni egy érdektelen embert! Végül is a Harry Pottert is azért kedvelték a szülők, mert olvasásra bírta a gyerekeket. Próbáld ki Te is a hatékonyságodat!

Az amatőr, de széles körű forrás is forrás
Gondolok itt olyan magazinokra, amiket fiatalok, diákok, kezdő újságírók szerkesztenek, vagy ingyenes magazinokra, mint a Pesti Est, vagy akármilyen Est lapok (főleg, ha ingyenesek, az neked előny). De ne keverd össze ezeket az olyan "forrásokkal", amiket a kutya se olvas. De akár egy iskolaújság is hasznos lehet Neked.

Honlap (egyben tévhit #3)
Akkor éri meg, ha már megjelent az írásod. Minél komolyabb, annál jobb. Ha a pénz nem akadály, ne ingyenes tárhelyen helyezd el, és ne is Te magad szerkeszd (hacsak nem értesz jól a honlapszerkesztéshez), ha nincs erre pénzed, akkor is próbáld a lehető legkomolyabb kinézetet kölcsönözni neki. Ne legyen unalmas, egyhangú, túl hivatalos, de ne is legyen harsány, gyerekes. Ha E/3. személyben írsz magadról, az akkor nagyon előnyös, ha képes vagy rá, mert olyan, mintha más foglalkozna a weblapoddal. Azonban ezt nagyon sokan túlzásba viszik, és látszik, hogy átfordítják az életrajzukat egy kívülálló szemszögébe. Egy ilyen honlap a könyveddel foglalkozzon, senkit nem érdekel, hova jártál iskolába, amíg nem leszel nagyon híres. Magadról ne írj fél oldalnál többet, és az is inkább az irodalomról szóljon! (Az is rossz viszont, ha a szöveg nem mond semmit.) Néhány kiadó lehetőséget nyújt arra, hogy az ő honlapjuk egy alweblapjaként legyen neked saját portálod. Ez esetben ez bőven elég. Elég komolynak látszik, ha nem szúrod el, és ha még csak egy köteted van, nem tűnik amatőrnek. Hidd el, a közönség felismeri, mikor akarják átverni azzal, hogy valaki milyen híres.

Kereset a könyvből (tévhit #3 vagy 4, ahogy tetszik az előzőek után)
Az első kötetedből ne "meggazdagodni" (haha) akarj, hanem hírnevet szerezni! Ne hagyd magad átverni pénzügyekben, de azért ami most elsődlegesen fontos neked az a hírnév legyen! Ha már az első könyvedből is használható összeg folyik be, akkor azt elismerésnek tekintsd, ne csak hidegen pénzügyi eseménynek, mert úgy olyan száraz az élet! Előbb legyél valaki, majd aztán kereshetsz! Ha írói pályára lépsz, nyilván amúgy is van valami, amit amellett csinálsz. Kevesen gondolják komolyan, hogy majd ebből megélnek. De persze átvágni ne hagyd magad!

Írói táborok
Ha még gyerek vagy, akkor ez is jó lehet. Itt is jó ötleteteket kaphatsz, barátokat szerezhetsz, előnye ugyanaz, mint bármely tábornak, vagy az írói tanfolyamoknak. Ha a tanárok jó fejek, kiépíthetsz hosszabb távon hasznos kapcsolatokat is, legalábbis lehet, hogy hivatkozhatsz a részvételedre bizonyos alkalmakkor. Például írói eseményeken talán valami kedvezményt kaphatsz.

Nézz meg egy felolvasóestet
Nem kell hogy ismerd az írót, csak tudd meg, milyen is az, ne légy felkészületlen, ha majd rád kerül a sor, és Te ülsz a helyén! Ismered a mondást: ha nem mész el mások temetésére, ők sem jönnek el a Tiedre.

Ügynökök
Talán Magyarországon nem annyira bevett módszer,. Nem tudok hozzászólni, csak azt, amit a kézikönyv ír. Az biztos, hogy az ügynökök nem hirdetik magukat, mert van elég dolguk. Neked kell találni. Hogy hogyan, arra ott a könyv, mert pofátlanságnak tartanám, ha ezt így ide leírnám.

Keress ügyesen
Hátha használható infóra bukkansz a könyvek adatait tartalmazó oldalon (nem tudom hogy nevezik: tudod, ahol oda van írva, hogy kinek a jogdíja, ki adta ki, stb.). Ha hasonló témájú könyvet írsz, esetleg megtalálod, mi a kiadó címe, kinek címezd a levelet.

Figyeld a kiadókat a könyvesboltokban, interneten
Hiába írják, hogy mindenhol megjelennek, menj be egy nagy könyváruházba, és nézd meg, többnyire mi akad a kezed ügyébe! Egyes kiadóknak saját standjuk is van, mások csak a rengetegben vannak benne, de ott vannak!  Keress rá a kiadótól egy-egy könyvre Bookline-on, vagy nézd meg, hogy Moly.hu-n fent van-e, mert ha igen, olvassák az emberek.A legideálisabb persze a könyvesbolt, mert nagyon sokan még mindig nem a neten vásárolnak.

Tematikusan küldd az írásaid
Azt hiszem, talán az Európa Kiadó honlapján írták, hogy ők a külföldön már befutott, vagy itthon már bizonyított magyar szerzők műveit adják ki, és erre szeretnék felhívni az amatőr szerzők figyelmét. Tartsd ezt szem előtt! Figyelj arra is, mit publikálnak leginkább: gyerekkönyveket, vagy csak egy műfajt, inkább tudományos dolgokat, esetleg az adott kiadó nem foglalkozik verseskötetekkel (erre sok kiadó nem hajlik, de lehet, hogy tévedek), stb.

Fontos: felejtsd el, hogy megjelensz valahol, legyen az bármilyen forma, és akkor majd felkeres Téged valami nagy ember! Neked magadnak kell mindent kiharcolnod! A könyviparba bekerülni minden országban legendásan nehéz manapság (és nem szeretem, amikor azt mondják, hogy manapság, bár állítólag régen könnyebb volt tényleg). Az antológiák, megjelenések 2 dologra jók:
  • egyre többször tűnik fel mindenhol a neved, és az embereknek kezd beivódni a tudatukba, hogy "Kiss József". 
  • ha elküldesz egy kiadónak egy művet, fel tudsz már mutatni eredményeket. Ugyanez vonatkozik a folyóiratokra is, ezért érdemes a pályázatokkal kezdeni, mert sok (!) megnyert (!) pályázat (ténye) már jól hangzik egy levélben.
Tanulni az ember mindig tanul. Szerintem a legnagyobbak is. Ha ők nem, akkor az nem azért lehet, mert mindent tudnak, hanem mert nem figyelnek már oda a tanácsra. Végül is honnan tudod, hogy mától fogva Te vagy "a híres valaki"? Másra mondani könnyű, de átélni sokkal lassabb folyamat, épp ezért jelenthetjük ki szerintem, hogy mindenki megfogadja néha a tanácsokat, akkor is, ha az illetőnek szerintünk már nincs is szüksége rá(nk). Ezt fontosnak tartottam itt leírni.  

Hasznos linkek:

Share Your Art: http://www.sya.hu
GIBBER: www.gibber.hu 
Pályázatfigyelő: www.pafi.hu
Pályázat gyűjtő honlap: http://palyazatok.org
Egy honlap, ami összegyűjtött (csak nevezési díjjal NEM rendelkező) pályázatokat; Juditti világa: http://www.juditti.hu/content/irodalmi-palyazatfigyelo

Magyar Író Akadémia tanfolyamai (nem tudtam igazán eldönteni, melyik is a főoldal,hiába tartalmazza az index szót, vagy a két oldal között mia  különbség, úgyhogy mindkettőt linkelem):
www.mesterkurzusok.hu/index.php
www.mesterkurzusok.hu/szerkesztok

Egy felsorolás a magyar irodalmi magazinokról, ezt csak most találtam: 
Szintén most találtam, linkhálózat az irodalmi folyóiratokhoz (nem néztem át alaposabban, de ha jól gondolom, netesek, viszont komolyabbak):

Magyarországi könyvkiadók, könyvszerkesztők, könyvadatbázisok címjegyzéke: 
Hasonló felsorolás:

Itt kézikönyveket látod, angol nyelvűek. A lap alján felsorol még száz másikat. 
Magyar a Kezdő írók kézikönyve, amit linkeltem már számtalanszor, illetve nagy könyvesboltokban láttam másokat, meg neten is, de most bárhogy írom be, nem sikerül rájuk bukkannom, a címükre meg már nem emlékszem. De vannak, Magyarországon is.

Tippek még publikáláshoz (angol): 
Ez jobban szakértőnek tűnik: http://terrywhalin.blogspot.com/

A DUE újságírós (Diák Újságírók Egyesülete), de talán érdekel valakit: www.duetallozo.hu

4 megjegyzés:

  1. A magyar tanárról csak annyit - amúgy midnent tök jól leírtál :) - én mikor közöltem, hogy tetszik tudni, írok és van amikor az ő óráin kapok sokszor ihletett, akkor kiröhögött. Szóval, annyit megjegyeznék, hogy csak olyan embertől, tanártól kérjünk véleményt akiben " megbízzunk" .
    Ezt ne úgy vegyétek, hogy puszipajtás. Hanem egy olyan ember akiről tudod megmondja a szemedbe az igazat és nem attól retteg, hogy úristen ő a barátom, mit gondol. Amúgy nagyon jó dolgokat írsz le és köszi, hogy beírtál a Vk-ba!
    Hirdetlek, hogy tudják más fiatal író palánták az oldalad. ;)

    Wolflady Fanficiton , szerkje voltam.
    Wolflady

    VálaszTörlés
  2. Szia. Köszönöm, nagyon kedves Tőled. Hát ez a magyartanáros eset valóban elég rossz, de ez a tanár hibája, nem a módszeré. Mindig vannak olyan emberek, akik lekicsinylik a másikat, de velük nem érdemes foglalkozni.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Lexen, felnéztem hozzád. Régebben Wellner Hajnalként írtam be neked, de azóta névváltás volt.

    Sya-ról annyit saját tapasztalat. Volt egy igen komoly verseny, amin magam is indultam, ha fent vagy talán emlékszel is, egy mangáról véleményeztem, az Uraboku, árulás te tudod a nevem.

    Hihetetlen volt, mert életembe először vezettem, majd maga a weboldal szervező az utolsó nap más stratégiát talált ki ami ellen nekem esélyem sem volt, így elsőből szinte utolsó lettem, pedig volt rendesen dögivel olvasó és kommentelés is. Tehát később kiderült ezen olvasóimnak hála, hogy az egész egy nagy csalás volt és bunda.

    Elszomorodva így közösen úgy döntöttünk eljövünk onnan, majd az adott napon mikor úgy döntöttem, na most lépek le róla, váratlanul jött egy levél, hogy maga a szerkesztő rúgott ki az oldaláról. felháborítónak találom és értelmetlen is szerintem. Nos, annyira visszatérve, hogy én nekem sajnos rossz emlékeim vannak, de ez az én emlékem. Remélem mással ott nem babráltak ki azóta sem. Köszönöm, és továbbra is maradok hű követőd, Wolflady most már Viveka Wellner

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

      Törlés