2011. 07. 31.

Ne félj rémisztő mesét írni

Író fejjel túlzásnak tűnhet, ami gyerekfejjel nem volt az. Akkoriban nem neveztél rossznak egy mesét, ha féltél tőle... csak féltél tőle. Vagy rossznak nevezted, és többet nem foglalkoztál vele. De nem hagyott nagy traumát benned. A szülők viszont sokszor félnek azokat a meséket is elmesélni a gyerekeiknek, amiket ők maguk szívesen hallgattak. Én írói szemmel nézem a kérdést: sok író talán nem mer belemenni, ha kisgyerekeknek ír, igazán veszélyes kalandokba.
Pedig a HVG Pszichológia különszámában két oldalt is szentelnek a téma taglalásának. A meseterápiáról szól a cikk. Én ebbe nem mennék bele, egyrészt, mert aki el akarja olvasni, vegye meg az újságot (2011/01 szám), másrészt meg mert nem akarom a témát a pszichológia oldaláról megközelíteni. De a cikk szerint a gyerekek szorongását csökkenti, ha ijesztő mesékkel találkoznak. Többet nem idézek a cikkből, tényleg vegye meg, akit érdekel, de az biztos, hogy sok író fél attól, hogy valami ijesztőt alkosson. Szerintem elég elképzelni a saját gyerekkorod. Én, bár lány vagyok, szerettem a fiús és a lányos meséket egyaránt. Úgyhogy most felsorolok ellenpéldákat, csak általam ismert mesékből. Ezek ijesztő mesék lesznek. És, ha végignézitek, látjátok, hogy tulajdonképpen a többség az. Nagyon kevés békés mese van, és ha van, akkor nem midnen gyerek szereti.

- népmesék, amikben ijesztő lények vannak
- Jancsi és Juliska (meg akarják sütni/főzni őket)
- Hamupipőke, eredeti, olvasott változat (a mostohanővérek levágják a sarkukat meg a lábujjukat kinyújtják, hogy jó legyen rájuk a cipő)
- Pinocchio (eredetileg ott ért véget, hogy Pinocchiót felakasztják, csak az írót barátai folytatásra ösztökélték)
- Duck Tales (Kacsamesék, leforgatták a Conan Doyle féle A Sátán kutyáját!!!!! ami Sherlock Holmes sztori eredetileg - féltem tőle, emlékszem, már előre féltem, mikor odaért a kazetta, de csak azért is néztem; + egyéb más, helyenként ijesztő részek + A vasálarcost is adaptálták Kacsamesékbe, de az nekünk nem volt meg)
- Csipet csapat egy bizonyos borongós része, aminek mai napig nem tudom a folytatását, mert megszakadt a  kazettán a felvétel + az Írországos rész talán
- Ghostbusters (Szellemirtók) - féltem és imádtam
- Scooby-doo
- Bátor, a gyáva a kutya
- Casper, a kis szellem, vagy Casper a barátságos szellem (egy dolog, hogy barátságos, de hát, na)
- a Kisgömböc történet, azt hiszem, Grimm (tehát könyv, és olvasták nekem) ahol a gömböc megdagad, és mindenkit felfal elevenen, és utánuk megy a padlásra, stb. Anyukám szerint imádtam, ha ezt olvasták, ez volt a kedvencem állítólag.
- olvasott Csizmáskandúr, megeszi a végén az egérré változott óriást (nekem ez rosszul esett : D)
- Provance, vagy mi volt a címe annak a francia mesének, ami mindenféle ijesztő kinyomozni valót mutatott minden részben, és bár sokszor kiderült valami reális igazság, a háttérben mindig meghúzódott a varázslat, és egy druida, aki az egészet irányította?
- aki nézett ilyeneket, mint a Pókember, Batman, Superman, stb. szuperhősök, annak ezek ellenfelei is rémisztőek lehettek néhol
- A nyomorultak főcímzenéje talán

A legtöbb Grimm mese ijesztő, most a nélkül, hogy konkrétra gondolnék. Egy átlagos gyerek ilyet már fel sem vesz, hogy forró vízzel leöntenek valakit, kivágnak a hasából valakinek valakit (farkasok, kisgidák, vadászok, emberek, kismalacok), hogy Hófehérke szívét el kell hozni, vagy hogy állítólag a Csipkerózsika eredeti változatában az egész mindenség meghal, az összes ember az országban azzal egy időben, hogy Csipkerózsika elalszik. Én nem a Disney-féle Csipkerózsikát láttam, hanem egy másik, kevésbé ismertet, ami gyönyörűen volt megrajzolva, és nagyon tetszett, és Odélia nevetése, megjelenése nagyon hatásos volt benne. Meg az is, amikor a herceg elkezdett kővé válni, és már majdnem elérte a folyamat a szívét. A Disney félét nem ismerem. Viszont a Hófehérkéből Disney volt meg (nem is tudom, van-e másmilyen), és a végén volt egy fekete-fehér rész, a Hogy készült. (Disney kapott érte 8 Oscart: 1 nagyot, és 7 kicsit. : D, ott mutatták.) Abban meg lehetett nézni a kihagyott jeleneteket: körvonalak, és fekete-fehér árnyékok voltak megrajzolva, rendesen mozgott minden, de nem volt kiszínezve. Volt egy jelent, ami nem került be (jó, volt sok olyan), amikor a törpék koporsót építenek hófehérkének. Végül úgy ítélték, túl szomorú. Valamint a Grimm-mese tartalmaz olyan részeket is, miszerint Hófehérke kap egy fésűt, ami nem tudom, mit csinál vele, illetve egy fűzőt, ami meg akarja fojtani, de ezeket a részeket Disney meg sem volt hajlandó rajzolni/rajzoltatni, mondván, félnének a gyerekek.Egyébként sok mai mesét Disney feldolgozásai miatt érzünk kedvesnek és nem félelmetesnek.
Én az Alice Csodaországbant utáltam nagyon. A címe után hatalmas csalódás volt nekem Csodaország. Így sosem lehet reálisan megítélni, hogy egy gyereknek mi tetszik, és mi nem. Épp fordítva lesz vele a másik, mint ahogy az egyik érzi. 
Az újság még valahol annyit közölt (most nem találtam, bár nem is kerestem : D), hogy ezekben a mesékben (a felolvasottakban!!!!) a gyerek azt lát, amit maga elképzel. Ha a sárkány fejének levágásáról beszélsz, és nem ecseteled minden egyes vérlemezke kicsapódását, nem fogja elképzelni, ahogy elterül a sárkány agyveleje a falon, csak azt mondja: "hmm, levágták a fejét, kész". A televíziós mesék azért lehetnek ijesztőek, mert ott rá vannak kényszerülve, hogy végignézzék ezeket a jeleneteket. De mint a fenti listám mutatja, még ezeknek is sok nézője akad. Szóval, ha nem írod le ijesztően a körülményeket, csak tényként kezelsz néhány (azért nagy traumát nem okozóan ijesztő) eseményt, talán nem fognak túlzottan félni tőle, csak amennyire izgulnak majd a végkimenetelen.
Joshua Hoffine képe, aki érdekes/különös képsorozatot készített nemrég a gyermeki félelem témában. A nevét beütve a Google képkeresőbe sok érdekeset találhattok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése