2011. 10. 30.

Gyakori hibák #3 (Novellák)

Ahogy ilyenkor mindig leírom: szubjektív lista a teljesség igénye nélkül, véletlenszerű sorrendben.

1., Hosszú
Ha egy novella hosszabb, az már inkább elbeszélés. Nem azzal van a  probléma, ha valaki sokat ír, amennyiben a történet ezt igényli, hanem, ha szószátyár. Kosztolányi verseit szokták szószátyársággal vádolni, de szerintem (és a magyartanárom szerint) amiket ő leír, azt így lehet tökéletesen leírni. Ha igaz a novelládra Exupéry mondása, hogy a művész nem akkor tudja, hogy tökéleteset alkotott, ha nincs mit hozzáadni, hanem, ha nincs mit elvenni, akkor valószínűleg nincs baj a hosszával. De ha halandzsázol, akkor az olvasó úgy érzi, hogy csak fárasztják. Magával kell, hogy ragadja a szöveg.

2., Olyanról beszélsz, ami nem tartozik ide
Ha a karakterkidolgozás a szenvedélyed, írj regényt. vagy novellafüzért. A novellába azokat a tulajdonságokat/véleményeket/eseményeket, stb. kell leírni, amik szerves részei a történetnek, vagy valamilyen módon köthetőek hozzá.

3., Olyan témát választottál, ami meghaladja egy novella kereteit
Előfordul, hogy az ember ebbe a hibába esik. Ilyenkor kisregény, vagy egy egész regény lesz belőle.

4., Nincs mondanivalód
Fontos, hogy egy élethelyzetet, egy véleményt, egy problémát testesítsen meg a novellád. Legyen valami jelentősége. 

5., Önálló gondolatok hiánya
Azt hiszem, ezt minden hibákat összesítő írásomba beleírom. Ha a nagy elődöket utánzod, abból semmi nem lesz. 

6., Ezopus óta nem jön be, hogy leírod, mi a tanulság.
Nem kell az olvasó arcába tolni a tanulságot, sem a szereplő szájába adni mindig (utóbbi jó is lehet), hanem jól kell tudni megírni a novellát.

2011. 10. 15.

Háttal nem kezdünk mondatot?

Valóban, háttal nem szoktunk, csak szemben... De most komolyan... Sokszor mondják ezt a tanárok. De belegondoltatok már, hogy a hátok helye igenis a mondat eleje? Mert hol lennének máshol? A momdat közepére szinte lehetetlen beilleszteni. Nagyjából úgy lehet, hogy: "Menjünk hát moziba!" - de ez talán másmilyen hát... nem értek hozzá.
Nyelvészek megcáfolták, hogy ne lehetne mondatot kezdeni velük.
A blog, amin ezt megtaláltam:

Gyakori hibák #2 (Versek)

Ismét szubjektív, a teljesség igénye nélkül készült lista. A legtöbb embernek saját stílusa van (bár ennek kialakulása sokszor időbe telik),és abból is adódhatnak sajátos hibák. Meg hát egyébként is... :)

1., Gyenge rímek
Ha rímelő verset írsz, nincs mit tenni, jó rímeket kell találnod. Ez bő szókincset igényel. (Legyen a példaképed Jókai, a legnagyobb szókincsű magyar író. :P) Erre különösebb tanáccsal nem lehet szolgálni. Próbálkoznod kell. Van akinek hamar jön, van akinek később. De ne írj kínrímeket.
"Olyanok a kecskerímek, mint mikor a kecske rí: mek." /Az idézetben található rím félrevezetés, a kecskerímek mások, ez egy kínrím./

2., Olyasmiről írsz, ami senkit nem érdekel
A költészet természetesen személyes műfaj, és a költő prófétaszerepét már nem várják el a XX. század óta, de vannak témák, amik nem állják meg a helyüket a nagyközönség előtt: ilyen például egy pályázatra írt vers, aminek a témája konkrétan oda való - kivéve, ha valami tök jót kihozol abból a témából. Ha mégis saját gyermekkori játékodról írsz, anélkül, hogy bármit mondanál a gyermekkorról, vagy a játékokról, vagy bármilyen érzést visszaadnál az olvasónak, vagy rímekbe szeded a kakaóbab-kitermelés metódusát, egy lehetőséged van: fantasztikus stílusban megírni ezt, és zseniálisnak lenni. (Vagy várd meg, mire világhírű leszel, és bármit megtehetsz. :P) Esetleg az egészet tedd viccessé. Humor mindig jó, azt a legtöbb ember szereti. Főleg, ha igényes formában tárják elé.

3., Majmolsz, de nincs stílusod
Ezt nem tudom jobban kifejteni. Ne másokat utánozz. Zárj ki mindent, és írj úgy, ahogy Te tudsz. Találni fogsz egy stílust, amire csak Te vagy képes. 

4., Nem engeded el magad
"Jaj, Ady Endre azt mondta, csak így lehet írni, és minden más rossz..." Kit érdekel Ady Endre? Száz éve meghalt. Ez a Te időd, Te fogod meghatározni az irodalmat, ha van hozzá kellő bátorságod. Író/költő csak bátor ember lehet.

5., Túl nyálas vagy, erőlteted a témát
Ha írsz valamiről, ne próbálj belőle akkora jelentőségű dolgot csinálni, ami az egész emberiség sorsára kihat. Ha ezt csinálod, nevetségessé válsz. Ha szerelemről írsz például, az egy erős érzelem, de sokkal meggyőzőbb vagy, ha leírod konkrétan, szárazon az általad érzett érzést (hidd el, már önmagában is elég megható), mintha csöpögős sorokat találsz ki.

6., Valamiről nem a megfelelő hangulatban írsz
Ez a nagy költőknek kiváló eszköze lehet, amivel meglepik, gondolkodásra késztetik a közönséget. Mindazonáltal nem biztos, hogy azonnal sikerül Neked is. Ha igen: örülj neki.

7., Azért írsz, hogy rímeljen
Ezt a mondatot egyszer a bátyám használta egy dalra. Én még a slágerektől is elvárom, hogy legyen mély mondanivalójuk, és ez a 90%-ukra nem igaz. Ugyanígy a versekkel. Sajnos nagyon sokat azért írtak, hogy rímeljen. Ez alatt nem azt értem, hogy el kell vetni a rímeket. Ízlés dolga, ki hogy vélekedik erről, de nekem kellenek a rímek. Ha Te is így gondolod, magadévá kell tenned azt a tiszteletet, hogy soha semmit ne írj le azért, mert úgy rímel. A versek meggyőződésekről szólnak: a költő meggyőződéséről. Ha bizonytalanságról szól, akkor is csak azt írja le, amit gondol. Én személy szerint nagyon utálom, amikor csak azért írnak egy sort, hogy ne kelljen tovább gondolkodni. Meglátszik egy versen, nehogy azt hidd, hogy nem. 

8., Közhelyeket írsz
Ez két dologból adódik. Az egyik a 7-es pont, amit nem tartasz be, és valami hülye közhelyet leírsz, csak, hogy legyen rímed. A másik, hogy nincs éppen ötleted, és írni akarsz, mert unatkozol (ez nem baj, csak akkor ne adasd ki utána), illetve ha nincsenek önálló gondolataid. Így inkább ne írj. (Érvelhetsz azzal, hogy a közhelyek azért közhelyek, mert igazak, de én erre azt mondom, hogy háromszáz éve is igazak voltak, amikor először hallották őket az emberek.)

Ha van kedved, próbálj ki új dolgokat a versírásnál:
- verseléseket
- strófákat (nem is gondolnád, mennyi van, amit nem ismersz)
- műfajokat
- olyan pályázatokat, amik megszabják, milyen szavakat kell tartalmaznia a versednek
Ez érdekes és hasznos szórakozás.

2011. 10. 06.

Egy könyv, ami jó ötleteket adhat

Megvettem Allan Pease és Alan Garner könyvét (Szó-beszéd, A társalgás művészete). Diákok ismerhetik a tollbamondások szövegeiből, vagy magyarórákon elhangzó idézetekből. A könyv az emberek közötti beszélgetéssel foglalkozik, azzal, hogyan érdemes/lehetséges jó képet festeni magunkról, beszédbe elegyedni valakivel, felkelteni valaki érdeklődését, fenntartani a beszélgetést, tudatosan befolyásolni egyes klisék, töltelékszavak, stb. alkalmazását, illetve elkerülni, hogy árusok, ügynökök, vagy a média állításainak bedőljünk. Mindez úgy jön ide, az írással kapcsolatos blogomra, hogy szemléltet bizonyos szituációkat, melyeknek kapcsán rájöttem: ez a rövid (mindössze 167 oldalas) könyv ötleteket adhat a történetíráshoz. Egy embernek nem csak a való életben lévő kommunikáció okozhat problémát. Biztos Veletek is előfordult már, hogy könyvetek írása közben, rájöttetek, fogalmatok sincs, az adott szereplő mit válaszoljon, vagy hogyan kezdjen el egy beszélgetést, hogy kezeljen egy szituációt, mert Neked a való életben nem lenne fogalmad. Azon töröd a fejed, hogy is szoktuk ezt csinálni a reális világban, és most hogy írd bele a regényedbe. Ebből aztán olyan mesterséges szituációk következnek, hogy a könyvbeli szereplő könyvbeli partnere szájába egy lehetetlen választ adsz, amire könnyű ugyan reflektálni utána, de nincs ember a földön, aki tényleg ezt válaszolta volna. Az ilyen helyzetekben segíthet ez a könyv.
Azon kívül az emberek közti félreértések leírását, annak elemzését egy regényben, hogyan beszélünk el egymás mellett, kiválóan elősegíti. Reális párbeszédek, viták, érv-felvetések leírásához kiváló tanácsadó. 

Ha elolvasod a könyvet, megtudod belőle, miért válaszolják azt a gyerekek, ha hazaérnek az iskolából arra a kérdésre, hogy mi történt, hogy "semmi". Csak itt felnőtteken vezeti le (felnőtt olvasóim figyelmét felhívnám erre: ők is ugyanezt teszik a munkából hazaérve.) Remélem, kíváncsivá tettelek Benneteket.

Én egy Campona beli Tescoban vettem a könyvet 1290 Ft-ért (nagyon megéri). Kiadta a Park könyvkiadó, sokszor, és megjegyezném:  Dáczer Éva fordítása szerintem nagyon jó. Vannak persze olyan dolgok, amik az angol nyelvre igazak, de ezek elhanyagolhatók, és a magyar nyelvre történő átültetése remekül sikerült.

2011. 10. 01.

Átdolgozás

Az átdolgozás az írói munka egyik legfontosabb, egyben (egyik?) legleterhelőbb feladata. Persze biztos van, akinek könynen megy, de a nagy többség utálja.

TÉVHIT #1: Az írók egyszer végigírják a könyvüket, aztán beadják a kiadóknak, és azok, ha jók, kiadják (vagy sokadszori próbálkozás után kiadják). Egy könyvet azért nehéz megírni, mert biztos hosszú időbe telik.
NEM! A könyvet minden író átdolgozza. Minden! Az összes! Nincs olyan könyv, amiben ugyanazok a szavak vannak, amit előre leírtak. Egyszerűen nincs. Vagy ha van, akkor az írója nem az írás szenvedélyéért ír, csak gazdag akart lenni, gyorsan megakart lovagolni egy divathullámot, stb, de róluk itt nem beszélünk.



TÉVHIT #2: Az írónak fölösleges átdolgoznia a könyvét, hiszen a kiadóban van egy szerkesztő, egy lektor, vagy valaki, aki majd úgyis megteszi helyette.
NEM!  Sőt, mért nem írja meg az egész könyvet a kiadó, lektorálja saját magát, kiadja, eladja, megveszi, elolvassa, és vállon veregeti magát? Ez így működik. Egy lektor jobb kiadóknál (!) ellenőrzi a helyesírást ("rosszabbaknál" ezért fizetned kell), de nem tesz semmi más erőfeszítést. A történetbe beleszólhat, ha esetleg valami nagyon értelmetlen van benne, de nem vagy köteles ezt elfogadni: pl.: ha azt írod, hogy a sósav iható

Raymond Carver 27-szer dolgozta át A katedrális című novelláját (mert nem csak könyveket, de novellákat, verseket, drámákat, stb is át kell dolgozni, ezt a  művek műfajtól függetlenül igénylik). Mint amikor az iskolai házi feladat fogalmazást először piszkozatban írod meg. 

Azért hangsúlyozom mindezt ennyire, mert szerintem sokan a kezdők közül kihagyják ezt a lépést.


Az átdolgozáshoz tippek:

  1. Tedd félre a könyved kéziratát mondjuk egy hónapra! Frissen úgyis ugyanazt írnád, mint eredetileg.
  2. Az újraolvasáskor általában csalódás következik. Magad sem gondoltad volna, hogy ilyen silányul sikerült. De ez ne tántorítson el. 
  3. A könynebbik fele a dolognak a nyelvtani hibák és a központozás javítása, mert ehhez van sok kézikönyv, amit meg tudsz nézni, és ha figyelmesen dolgozol, nem okos sok nehézséget. Sőt, ha rossza  helyesírásod, erre mást is megkérhetsz.
  4. Ha rossza  helyesírásod, és író szeretnél lenni, javíts rajta!
  5. A nehezebbik fele a történet tartalmának átírása.
    "A művész nem onnan tudja, hogy tökéleteset alkotott, ha már nincs mit hozzátenni, hanem, ha nincs mit elvenni." - Exupéry
    Vesd el a fölösleges dolgokat, de ne keverd össze a fölöslegeset az epizóddal, ami kiegészítést ad a szereplők tulajdonságairól, az életkörülményekről, egymáshoz való viszonyáról, vagy bármiről.
  6. A szereplők fogalmazásmódja, a narráció, a leírások, ezeket mind át kell dolgoznod, ha szükségét érzed (és fogod, valószínűleg). Figyelj a szereplők eltérő szóhasználatára, tulajdonságaira ("Béla ilyet sosem mondana."), a mondatok érzelmi telítettségére, és a valószínűségre (olyat ne írj, amit úgyse hisznek el).
  7. Ne légy unalmas!
  8. Keress egy csendes helyet, vagy épp egy olyat, ami segít Téged az alkotásban!
  9. Alaposnak kell lenned, ezért nem baj, ha egyszerre kis részeket dolgozol át, és lassan haladsz.
  10. Ne csináld olyankor, amikor fáradt vagy, és nem működik kellően az agyad. 

További tippek és egyéb hasznos linkek az alábbiakban:

http://writerunboxed.com/2011/09/17/proof-positive/

http://writingcenter.unc.edu/resources/handouts-demos/citation/editing-and-proofreading

http://en.wikipedia.org/wiki/Proofreading

http://writing.wisc.edu/Handbook/Proofreading.html

http://www.wikihow.com/Copyedit-and-Proofread-Written-Work


Ne feledd: csak egy rossz könyv taníthat Neked valamit igazán...