2011. 11. 26.

A tökéletes regény

Szerintem. 

  • Hosszú. De nem sorozat, amiről hatvan bőrt lehúztak, és nem azért, mert az írónak nem volt kedve abbahagyni a történetet, vagy bele akart még írni valamit, amit látott valahol. Hosszú, mert önmagában úgy tökéletes.
  • Visszaadja a kor hangulatát.
  • A szereplők egyéniségek, megismerjük őket, részletesen, és ez a mellékszereplőkre is vonatkozik.
  • A főszereplő nem tökéletes, az ellenfele pedig nem megveszekedetten gonosz.
  • nincs tele lopott, tipikus nevekkel, amik csak pár betűben különböznek attól, amiként az eredeti görög mitológiában megjelentek.
  • Nem alapoz arra, hogy az adott korosztály, aminek íródik, úgyis az ilyen meg olyan motívumokat kedveli a könyvekben.
  • Nem erőltet magára mondanivalót, hanem önmagában rendelkezik vele.
  • Újat tud mondani, nem közhelyes.
  • Van benne humor, akkor is, ha szomorú a történet.
  • Bátor. Nem fél témákat fölvetni, vagy eseményeket részletezni, leírni.
  • Műfaja keretei közt marad, illetve ha nem, akkor azt fantáziadúsan teszi.
  • A vége nem tipikus. Meglepi az olvasót, de nem is csalódik benne. Olyasmi, amire nem számít, de meggyőződése, hogy jobb vég, mint amit ő akart.
  • A történet nem unalmas.
  • A történet végig érdekes, vannak benne meglepő fordulatok. Epizódok jelennek meg esetleg, amelyek mutatnak valami újat, ami fontos. 
  • Az olvasó úgy érzi, ismeri a szereplőket, és az érzéseiket átéli. El tudja képzelni, hogy az egyik szereplő (nem csak a főszereplő) mit tenne egy olyan helyzetben, ami nincs is a könyvben.
  • Az olvasó sajnálja, mikor lecsukja a hátlapot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése