2012. 03. 11.

Válasz hemynek: mert nem tudtam kommentbe írni

Kedves hemy, remélem nem zavar, hogy ide válaszolok. A rendszer nem engedi, hogy ott küldjem, azon kívül - ha nem bánod - nem zavar, ha mások is elolvassák, mert fontos a fantasys cikkhez.

Ezt írtam:

Szia hemy!

Köszönöm a válaszod, és hogy időt szakítottál rá, hogy kifejts a véleményed. Amit most fogok mondani, talán nem tűnhet "illőnek" azok után, hogy a fantasyról írtam, de kimondom (hiszen azért írtam a fantasyról, mert úgy éreztem, igény van rá, nem azért, mert szakértője vagyok): az, hogy 5 év alatt csak a Gyűrűk Urát olvastam, azért van, mert engem igazából nem érdekelnek a fantasyk. Az én könyvem sem igazán az, csak kitalált világban játszódik teljesen ember karakterekkel. Nem érdekelnek a fantasy világok, sem az, hogyan szokták csinálni, mert én bizony azért helyeztem el idegen világba a történetemet, mert azt akartam, hogy a középkorban játszódjon, viszont nem akartam igazodni a valós történelmi eseményekhez. Nem akartam tekintetbe venni, hogy abban az adott korban mi történt, mondjuk Angliában, ezért elhelyeztem egy olyan világba, ahol az van, amit én akarok.

Eleinte teljesen a történelemóra/történelmi témájú regények/történelmi témájú ismeretterjesztő könyvek által elmondott dolgok alapján levezethető volt. Olyan rangok, olyan emberek voltak benne, sőt még angol nevek is. Aztán egyre jobban távolodott a dolog. A végén még régebbre helyeztem, az ókori időkbe, mindentől elszakadtam, ami a valóság, és felépítettem egy teljesen új világot.

Megértem abbéli aggodalmadat, hogy ha teljesen elszakadunk a valóságtól, az nem tetszik majd az olvasónak, de nem értek egyet. Egyrészt, mert én olvasóként szívesen elolvasnám ezt a könyvet. Másrészt azért, mert még soha senkinek nem sikerült, és nem is fog olyan történetet kitalálni, ami teljesen eltér a mi világunktól, hiszen egyszerűen mindig bele fogunk írni ilyesmiket.

Mikor Tolkienről leírtam, amiket írtam, tisztában voltam vele, hogy nem egészen úgy zajlott az alkotási folyamata, ahogy annak az illetőnek fog, aki a cikkem alapján most nekiül, de szerintem ez iylen szempontból lényegtelen, csak azért írtam, hogy Tolkien 10 évet dolgozott rajta, stb., mert azt akartam, hogy sikerüljön érzékeltetnem, hogy igenis időigényes munka ez. Nemrég hallottam egy ismerősömet kifakadni, hogy a könyvével kapcsolatban azt várja a kiadó, hogy dolgozza át, szerintem ő azt hitte, a könyvek az első változatukban kerülnek a polcra. Az ilyeneken fel tudok háborodni. Ezért hangsúlyoztam ezt. Az ismerősöm védelmében: ő nem író, sosem írt könyvet az előtt, csak most írt egyet a szakterületről, ahol dolgozik.

Köszönöm az ajánlásaidat, de nem hiszem, hogy el fogom olvasni, legalábbis, ha majd jó könyvet akarok olvasni, akkor lehet, hogy el fogom, de csak azért, hogy olvassak fantasyt, nem. Az én történetem tényleg nem fantasy, tulajdonképpen kizárólag a kitalált helyszín az, amire ezt alapoztam, de megbántam már, hogy fantasynak neveztem.

Az ókori rómás megjegyzésedhez: biztos igazad van, de  a cikk szempontjából nem ez volt a lényeg, hanem, hogy a könyv írója így is, úgy is írhatja.

A Trónok harcáért bocsánatot kérek, de azt hiszem, ezt már a cikkben is megtettem.

Még valami a LOTR-ről. Épp azért nem tartom helytelennek, hogy ezt választottam a cikk vezérfonalának, mert Tolkien nem akart műfajoknak megfelelni, Te magad mondod, hogy nem jó kis fantasyt akart írni, és így... hogy is mondjam... saját belátására figyelt, nem arra, amit a műfaj megkövetel.

A lények lelkivilágával kapcsolatban sem értek egyet azzal, amit írsz. Ezt írtad: "Az attitűdjük pedig a társadalmi és kulturális hátterükből adódik, tehát először azt kell megalkotni, és ahhoz viszonyítva lehet eldönteni, hogyan is reagálnak adott dolgokra a karakterek." Ez így van, és ezt én is írtam a cikkben. Ezek szerint nem hangsúlyoztam eléggé. Ebben tehát egyetértünk, az viszont nem igaz, hogy nem olyanok mint az emberek. Mert persze, mások, hiszen ha olyanok lennének, emberek lennének, de erre is ugyanazt tudom írni, amit a világnál már írtam, hogy mivel az író is ember, úgyis olyan tulajdonságokkal fogja felruházni. Még ha különbözni is próbál. Azon kívül Magad írtad, hogy a világtól eltérni nem kéne teljesen, én ezt a szereplők egyéniségére érzem inkább helytállónak.

Amit a finn nyelvről írsz: sosem vontam kétségbe, hogy vannak ragok, azt, hogy nincs névelő, elhiszem, de szerintem ezt Rajtad kívül kevesen tudják, ezért jogosnak fogják tekinteni, amit írtam. Egyébként én a történetemhez alaposan kitaláltam iylen nyelvtani dolgokat, na jó, csak olyan mondatokban, amik eddig elhangzottak a történetben. Én például azt csináltam, hogy a magyar nyelvhez hasonlóan, a szó végére kerülnek a ragok, de külön írják. olyan mint az angol, csak nem elé, hanem mögé írják külön szóba. Ehhez a Tihanyi apátság alapítólevelének sora adta az ötletet, hiszen ott is külön van, hogy "utu rea". Mielőtt olyasmit válaszolsz, hogy ez más megfontolásból van így, leszögezem, hogy én nem állítom, hogy az ottani nyelv hasonlít az enyémhez, csak ez adta az alapötletet.
Mindenesetre azzal, hogy a nyelv kidolgozására buzdítok embereket, csak az alaposságra akartam felhívnia  figyelmet. Tulajdonképpen az egész cikken érezhető ez a szándékom. Biztos Te is olvastál már olyan történetet, ahol zavaróan nem fektetett bele energiát az író. Engem ez dühíteni szokott, főleg, ha nem csak valaki úgy megkért, hogy olvassam el, hanem kiadott könyvről van szó. És őszintén: ha csak a blogolvasók fele kipróbálja, amit írtam a nyelvtan kitalálásáról, akkor annak a  fele unalmában abba is hagyja 5 perc után, szóval aki ezt megfogadja, abban valószínűleg magában is meglenne az igény ilyen fogásokra, csak eddig nem tudta, hogyan kezdje.

Remélem, mindenre választ adtam.

Szeretném leszögezni:
A fantasys cikket elsősorban a SAJÁT történetemre alapozva írtam meg. Az, hogy a Gy. U.-t választottam vezérfonálnak azért volt, mert azt szinte mindenki ismeri, az én történetem pedig nem ismert. Ha olyasmit írtam a Gy. U.-ról, ami nem állja meg a helyét, az ezért történt. Az alap a saját történetem, a Gy. U. csak a szemléltető eszközöm volt. Valamint leszögeztem, hogy az én történetemben nincs varázslat, csak emberek, akik teljesen más környezetben és máshol élnek, mint mi, sokkal régebbi időben. (Ezt lehet kiírom majd, nehogy más is félreértse.)

A történetemről annyit, hogy én - szerénytelenség nélkül - nagyon kidolgozottnak érzem, nem tartom problémának, hogy teljesen más világ, mert a realitásra és a hitelességre mindig is odafigyeltem/figyelek közben. Szerintem sokan szívesen olvasnák, van is, aki olvassa, nekem is tetszene. ha elolvasnád, és nem kedvelnéd, azt mondanám, hogy ízlés dolga, nem kötelessége senkinek sem szeretni. De abban biztos vagyok, hogy hiteles és alapos, legfeljebb a történetet nem kedvelheted.

Még valami: azt mondtam, én már unom a tündéket, stb. Lehet, hogy ezzel a fantasy műfajt aláztam meg, de van bennem egy leküzdhetetlen, görcsös, eredetiség mánia, aki a blogot olvassa, annak sajnos ezzel meg kell birkóznia.

Egyébként mindenki saját felelősségre fogadja meg a  tanácsomat.

Köszönöm, hogy leírtad a véleményed, remélem, mindenre reagáltam, bár mint látod, sok mindre csak úgy tudtam, hogy nem értek egyet.

Köszönöm, hogy írtál.

Lexen.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ööö... nem akartam ekkora feneket keríteni a dolognak, tényleg csak a saját véleményemet mondtam el, semmiképp nem bírálni vagy ócsárolni akartam a cikkedet, mert rendszeres olvasód vagyok, és baromi hasznos dolgokat szoktál postolni. :) Csak sajnos mint fanatikus fantasy-rajongó, szükségesnek éreztem kiegészíteni néhány dologgal, amit leírtál, de semmi negatív szándékom nem volt ezzel, sajnálom, ha esetleg így érezted. Sajnos elég nyers a stílusom.
    Ha pedig nagyon bunkó és kukacoskodó akarnék lenni, elkezdeném ecsetelni, hogy beza az angolban is vannak a szó végéhez kapcsolódó ragok (suffixes: többes szám '-s', present participle "-ing", stb.), de nem, ne vegyél komolyan, kérlek. :D (Szakmai ártalom.) Egyébként az "utu rea" kiindulási pontod nagyon tetszik. Azt sem vonom kétségbe, hogy alaposan kidolgozott a regényed. Ha egyszer publikálod valahol (akár interneten, akár papíron), kérlek, értesíts, mert komolyan érdekel (bármilyen régi korban játszódó történettel kilóra meg lehet venni engem). :)
    És tényleg, ne haragudj, ha a kommentem ellened irányulónak tűnt, nem akartam semmi ilyet elérni.

    Üdv:
    Hemy

    VálaszTörlés
  2. Kedves hemy!
    Nem sértettél meg, csak én meg fontosnak tartom, hogy reagáljak az ide érkező kommentekre. Jó dolog az, hogy van saját véleményed, és én is általában el szoktam mondani a véleményem. Nincs ezzel baj, csak mindenképpen szerettem volna, ha eljut Hozzád a válaszom. meg azt akartam, hogy tudd, hogy van válaszom. :)
    Egy dolgot még:
    "Ha pedig nagyon bunkó és kukacoskodó akarnék lenni, elkezdeném ecsetelni, hogy beza az angolban is vannak a szó végéhez kapcsolódó ragok (suffixes: többes szám '-s', present participle "-ing", stb.)," Jó, de én nem mondtam, hogy nincs, csak felhoztam példának azt, amikor nem így használják. Egyébként teljesen mindegy mi van más nyelvekben, a lényeg, hogy én hogy találtam ki. : )

    A könyvem, ha végre elkészül, inkább egy kiadónak küldeném el, de jelenleg újra átdolgozom elejétől az egészet, szóval várhatóan ez még soká lesz. De mindenképpen értesítelek majd, ha még akkor is olvasod a blogomat. :)

    Lexen

    VálaszTörlés