2012. 04. 29.

A detektívregények romantikája

 Észrevettétek már, hogy se Sherlock Holmesnak, se Poirot-nak, se Ms. Marple-nek, se  a Poe novelláiban (bár csak kettőt olvastam) szereplő August Dupin-nek, vagy ha filmeket tekintünk, se J. B. Flatchernek (Gyilkos sorok) nincs szerelme, és Columbo feleségét is csak megemlítés szintjén ismerjük? Persze néha azért egy-egy szereplő sikeresen elcsavarja a nyomozók fejét, például Irene Adler Sherlock Holmesét, vagy a Columbo és a nős detektív című részben Columboét (legalábbis Clumbo úgy tesz, mintha) az egyik női tettes. Valójában azonban az a helyzet, hogy ilyesmi nem fér bele ebbe a műfajba, mert az olvasók a bűntényről szeretnének olvasni, és a szerelmi jelenetek csak feleslegesen megszakítanák a történetet. Tulajdonképpen senki sem kíváncsi Poirot magánéletére. Vagy még ha azt is hiszi, hogy az, ha ezt Agatha Christie valóban megírta volna, higgyétek el, unalmasnak találnátok.
 Egyszer Camilla Läckbergtől a Jéghercegnőt, ami egyébként jó volt, de a nyomozó, és a nő, aki a holttestet találta többször randizott, gyerekkori barátok voltak - ami önmagában még nem baj -, és azt olvastam a legizgalmasabb rész után, mikor már az érdekelt volna, hogy végül is hogy történt a rejtély, hogy a nő milyen bugyit vegyen fel a randira. Engem ez szörnyen idegesített. Szerintem egy krimibe ez nem igazán fér bele. Egy ilyen történetben másra kell helyezni a hangsúlyt.
 Ez persze nem jelenti, hogy nyomozó karaktered sosem lehet szerelmes, de én egy köztes módszerrel oldanám meg a helyzetet. A krimik végén, mikor már minden kiderült, az olvasó is megnyugodott, túl vagyunk a katarzison, nagyon gyakran valami humoros lezárás van, vagy abban a részben tudunk meg valamit a nyomozónkról. Ez, illetve az eleje éppen elegendő helyszín erre.

1 megjegyzés:

  1. Szerintem azért írnak szerelmi szálakat a történetekbe, mert igény van rá, jobban el lehet adni egy könyvet vagy filmet, ha szerelmesek a szereplők.
    Figyeld meg A gyűrűk urát! Ha emlékezetem nem csal, a könyvben egyetlen jelenet van, amikor Aragorn és Arwen együtt vannak, az is a legvégén, előtte pedig legfeljebb utalás van kettejük kapcsolatára. Rég olvastam, lehet, hogy utalás sincs. Ezzel szemben a filmben pedig majdhogynem nagyobb jelentőséget kapott a viszonyuk a kalandos cselekménynél. Érdemes elgondolkozni azon, hogy vajon miért.

    VálaszTörlés