2012. 09. 08.

Időbeli, térbeli elhelyezés és hasonlók - kérésre

 Ezt a bejegyzést Carrot Louise nevű blogolvasóm kérésére írom. Az volt a kérdés, hogyan lehet minél hitelesebben elhelyezni valamit egy idegen országban, illetve egy másik időben. Nos, a kérdés nem könnyű, és a válasz is talán kiábrándító, pedig sokat gondolkodtam rajta.
 Kezdjük a térrel. Nagyon népszerű helyszín a regények esetében Amerika. Mi, magyarok azonban sosem tudjuk olyan szépen visszaadni az ottani környezetet, mint egy amerikai ember. A könnyebbik megoldás, hogy a történetet egy távoli, "ellenőrizhetetlennek" vélt helyszínre távolítjuk, így került például Shakespeare Hamletje Dániába (bár persze azért ennek többletjelentése is van: mindegy mikor, hol történt, máshol, máskor is történhetett volna, stb.). Ha nem szándékozunk ezt tenni, akkor bizony nagyon alaposan utána kell néznünk a dolgoknak.
 Sajnálatos igazság, hogy egy író csak olyasmiről tud hitelesen írni, amit már látott. természetesen vannak ellenpéldák a világirodalomban, de az nagyon hosszas kutatómunka eredménye. Ha a dzsungelben játszódik a történetünk, muszáj mindent tudnunk az ott élő állatokról, növényekről, közeli emberekről, szokásokról, veszélyekről, nyelvekről, és még az olyasmiről is megfelelő tájékoztatást kell tudnunk nyújtani, mint például hogy milyen érzés a fülledt levegőben sétálni.
 Amerika egy kicsit más tészta. Mint ahogy kutyát is mindenki látott, és nehezebben hiszik el róla az emberek, hogy olyan, mint egy varánusz, így Amerikával is több a magyarok kapcsolata, mint az őserdei dolgokkal. lehet, hogy mi nem jártunk ott, más viszont igen, és nem szabad, hogy kinevessen bennünket.
 A lehető legjobb tényleg az a megoldás, ha az ember hosszabb időt eltölt ott, de erre nincs mindenkinek lehetősége. Ezért nagy segítségünkre lehet az internet. Talán túl egyértelmű válasznak tűnik, de nem is gondolná az ember, mennyi mindent meg lehet tudni így. Kezdjük az alapokkal, de utána átrághatjuk magunkat aktuális programokon, vagy, megnézhetjük, azok mennyire voltak sikeresek. Válasszunk ki egy konkrét várost, nézzünk utána, mi tetszett az ottaniak, milyen rendezvények, koncertek, iskolák, stb. vannak. Ugyanis lehet hogy egy idegen országban más dolog menő a fiatalok közt, mint itthon. Ne feledjük, hogy ott hamarabb megjelennek a dolgok, ezért nem valószínű, hogy ők még a Harry Potter 7-et olvassák. Esetleg nézzünk még lefordítatlan, de sikeres művek után. Milyen típusú házak vannak arra, milyen állatok népszerűek? Ausztráliában egy kenguru talán nem akkora szám, mint nekünk. Sokan nem ismerik igazán az angolszász neveket, és saját kútfejükből indulnak ki (pl.: azt gondolják, a Luke a Lucas beceneve, és nem tudják, hogy a Jack, bár ma már adható így is, régen kizárólag a John beceneve volt, ugyanúgy, mint a Jock). Az ilyesminek függelékkel rendelkező angol szótárakban (pl.: Lázár A.Péter - Varga György) és az interneten lehet utánanézni. Az említett szótárban angol-amerikai mértékegységek, és mindenféle egyéb is olvasható. Én egyszer ezt az oldalt találtam, mikor neveket kerestem: itt a nevek eredete, gyakorisága, grafikon, stb. is található róla. Az angolszász országokban nagyon sok olyan név van, ami eredetileg férfi név volt, ma azonban már lányoknak is adják, vagy fordítva. Én ide most példaként a Lane (eredetileg fiú) nevet gépeltem be, de ez az oldal például ilyesmire jó lehet. A népszerűségi táblázat, pedig segít eldönteni, hogy inkább fiatal szereplőidnek adod, vagy az idősebbeknek.
 Az a baj ezzel a kérdéssel, hogy tulajdonképpen csak arra tudlak buzdítani, nézz utána a dolognak minél alaposabban, és minél kreatívabban. Nézz utána az amerikai iskolarendszernek: ne csak annak, hogy mettől meddig járnak iskolába (hány éves kortól, illetve, hogy reggel 9-re mennek), hanem annak is, milyen házi feladatokat kapnak, milyen tantárgyaik vannak. Állítólag ott sokkal több a kreatív és gyakorlati feladat, és a vizsga rendszer is különbözhet. Ők általában, ha tanulnak valamilyen nyelvet, akkor franciát vagy spanyolt tanulnak. Náluk nem az a ciki, ha nem tudod, ki volt Petőfi, hanem, ha nem tudja valaki felsorolni sorban az eddigi elnököket. Nyilván nem csak azt a kevés költőt tanulják, akit mi is (mármint amerikait), hanem többet (mi tulajdonképpen csak Poe-t, Hemingwayt, esetleg Mark Twaint tanuljuk az amerikaiak közül - ott vajon mi lehet kötelező olvasmány?).
 Az időben elhelyezés már érdekesebb kérdés, mert lehet, hogy az olvasóközönség tagjai, akiknek írod még nagyon kicsik voltak akkoriban, vagy nem is éltek. A történelemnek mindenképpen fontos utánanézni. De nem csak akkor, ha kétszáz évet akarsz visszaugrani, hanem bizony akkor is, ha csak húszat. Könyvtárakban biztosan vannak könyvek, amelyek egy bizonyos évtized életmódjáról szólnak. Csak egy ötlet: lehet, hogy nem érdekelnek a rock történetét feldolgozó könyvek, és tény, hogy nem olcsó, de Jávorszky Béla Szilárd-Sebők János: A rock története c. sorozat első kötete nagyon jól visszaadja az 1950-'60-as évek hangulatát, a második kötet pedig a '70-es évekét (több még nem jelent meg). Természetesen a zenére koncentrál, de az élet egyéb területeit is bemutatja, én biztos újra átfutnám, ha erről írnék, de tény, hogy én amúgy is elolvastam. Egy kornak a hangulatát a legnehezebb visszaadni. muszáj utánajárnod a korban divatos helyeknek, kikapcsolódási szokásoknak, vagy annak, hogyan vélekedtek egy-egy kérdésről. Könyvtárakban vagy antikváriumokban biztos találsz olcsóbban is zenetörténeti könyveket, illetve katalógusokat, amelyek bemutatják az akkori divatot. Utóbbiakat mértékkel hidd el, hiszen mi sem úgy öltözünk azért, ahogy a mai divatmagazinokban látható, hanem egyszerűbben. Milyen autóval, motorral jártak az emberek, milyen márkájú táskájuk volt, melyek voltak a legnépszerűbb újságok, magazinok, televíziós műsorok. Ez a jelenre is igaz: ne feledd, Amerika tele van olyan műsorokkal, amelyek hozzánk csak két év múlva jutnak el.
 Ne az általános dolgokat hidd el, amiket mindenki mond (például "folyton a McDonald's-ban esznek, és minden sarkon van egy McDonald's", bár azt sem árt tudni, hogy Amerikában még a McDonald'sban is bővebb a választék, és nagyobbak az adagok, pl.: a fagylaltok), hanem magad járj utána. Ott is ezer féle ember él, egyikre igaz, amit mondanak, a másikra nem.
 Mindezek az ötletek talán olyasmik voltak, amik magadnak is eszedbe jutottak már, de talán adtam néhány plusz tippet. Amerikáról nagyon sokan hiszik, hogy sokat tudnak, de ne sajnáld az idődet, ha tényleg oda akarod elhelyezni a történeted. Említetted Norvégiát: nos, arra természetesen ugyanez igaz, csak talán nehezebb forrásokat találni hozzá. De ha igazán így szeretnéd, akkor szakíts rá időt és energiát!
 És ami elengedhetetlenül fontos: nézz filmeket, olvass könyveket, amelyek akkor és ott játszódnak!
 Kérted, hogy írjak többet a reális történetekről. Igyekezni fogok ezt is teljesíteni. Remélem, segítettem.

6 megjegyzés:

  1. Köszönöm, nagyon sokat segítettél! :)

    VálaszTörlés
  2. Szia! Igazán nincs mit, bár nem érzem úgy, hogy sokat segítettem volna, de ha tényleg így látod, annak nagyon örülök!

    VálaszTörlés
  3. Szia! Én világéletemben úgy írtam, hogy a képzeletemre hagyatkoztam. Ugyan időnként volt, hogy utánajártam dolgoknak, de általában az írásaimban szeretek mindent fejből hozzáadni. Képzeletben minden helyszínen jártam írás közben, és a történet fejben való megformálása közben akár százszor is. Ha a jelenben játszódik az írásom, akkor, ha kell, egy komplett kitalált várost-, vagy arra is volt már példa, hogy egy országot kitaláltam.
    Továbbá minél kevesebbet árulok el, annál több marad az olvasó képzeletére. Meg kell ebben találni a hangsúlyt ugyan, hogy mit árulok el én neki, és mit képzel el ő fejben, de szeretem hagyni, hogy az olvasó minél többet használjon olvasás közben a képzeletéből, és ne én rágjam a szájába. De a lényege az a hozzászólásomnak, hogy általában az írásaimban mindent, a helyszínt és az időt is én találom ki. Igazából ezt nem teljesen én irányítom, hanem magától alakul mindig így, mert igyekszem úgy írni, ahogy egy szobrász szobrot farag ki a kőből, finom eszközökkel, lassan de biztosan. Sokszor magam sem tudom, hogy mi fog a következő oldalon következni. Mint ha már az egész írás és történet réges-régen létezne, csak teljes sötétségbe van borulva, és nekem kell megvilágítanom, és leszednem róla a sötétséget fénnyel, ami az én esetemben a tollam, vagy gyakoribb esetben a billentyűzetem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Először is, ha jól látom, új olvasó vagy, és ennek nagyon örülök. :)
      Másodszor: igen, ilyen történetet én is írok, ahol minden saját találmány, de én azt gondolom, még ilyen esetekben is néha szükségesnek láttam, hogy utánanézzek dolgoknak. Például az én városom régi hely, az ókori görögök idejéhez tudnám hasonlítani. Előfordult, hogy utánanéztem, hogy egy bizonyos dolog létezhetett.e már akkor. Akár kémiai dolgok. Például, emlékszem, egyszer utána kellett néznem, hogyan keletkezik a fehér arany. De egyébként jogos a hozzászólás, vannak esetek, amikor ez kevésbé szükséges, de nagyon sokan írnak történelmi regényeket, vagy egy sokak által ismert helyen játszódó történetet.

      Törlés
  4. Igen, új vagyok. Véletlenül keveredtem ide, de tetszik, és időnként van időm is elolvasni egy- egy cikkedet :) Eddig meglehetősen hasznosnak találom, és csak így tovább :)
    Igen, akik ilyesmit írnak, azoknak fontos a hitelesség. És igen, olykor én is utánanézek dolgoknak. Pl. legutoljára azt hiszem a léghajók felépítésének, meg a lovak felszereltségének (nyereg, stb.). Meg olykor a hivatalos megnevezéseknek pl. egy westernkori pisztoly részei. stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocs, hogy csak most veszem észre. Akkor te is alapos vagy. :)

      Törlés