2012. 09. 14.

Mi a véleményetek erről?

 Ismét egy közvélemény-kutatást indítanék. Nick Hornby: Vájtfülűek brancsa című könyvében írja azt, hogy szerinte túl sok az írókról szóló regény, amellyel a közönség nem tud azonosulni. Belegondoltam, és valóban nagyon sok olyan regény van, amelyben a főszereplő író, legalábbis művész, vagy a főszereplő(k) kapcsolatba kerül(nek) az irodalommal. Hogy csak egy példát említsünk: N. H. Kleinbaum: Holt költők társasága.És ha már itt tartunk? a tanár karakterek is elég gyakoriak. Mindezt most nem csak könyvekre, de akár filmekre értendően mondhatjuk el.
 Ti mit gondoltok erről? Szerintetek is unhatják az olvasók, hogy folyton írók, irodalomszerető emberek jelennek meg a fontos karakterek képében? Vagy nem is gondoljátok, hogy ez jellemző? Vagy jellemző, de nem baj?

9 megjegyzés:

  1. Én filmekben imádom azokat, amikben írók a főszereplők. Általában ebből lehet jó kis drámákat kihozni. :) Sőt, eddig kb minden műfajban láttam olyat, hogy író a főszereplő, és mindig jó volt.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem ez azért van, mert nagyon sokan a saját életükből merítenek ihletet, mikor kitalálják a történetet. Azért szól sok könyv humán beállítottságú emberekről (írók, tanárok, hivatalnokok), mert az írók illetve a közvetlen környezetükben levő személyek írók-tanárok-hivatalnokok.

    A filmeknél ugyanez van, csak a kreatív szakmákra vonatkoztatva. Rengeteg filmben a főszereplő művész, marketinges vagy producer (vagy író-tanár-hivatalnok). Mert az író saját élettapasztalatból merít, és ott ezekhez a foglalkozásokhoz fűződő mintákat látott.

    Hogy válaszoljak a kérdésre, igen, nekem egy kicsit unalmas a foglalkozások ismétlődése.

    VálaszTörlés
  3. Andráshoz hasonlóan szerintem is azért sok az író főszereplő, mert a történet szerzője a saját életéből merít. Viszont szerintem ez egyáltalán nem unalmas.

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok!
    Köszönöm a hozzászólásokat!

    "Szerintem ez azért van, mert nagyon sokan a saját életükből merítenek ihletet, mikor kitalálják a történetet. Azért szól sok könyv humán beállítottságú emberekről (írók, tanárok, hivatalnokok), mert az írók illetve a közvetlen környezetükben levő személyek írók-tanárok-hivatalnokok.
    "

    Igen, ezt magam is tudom, elég nyilvánvaló. Ami fontosabb, az a véleményetek. Megértem, hogy sokaknak unalmas, de én is szeretem az ilyen történeteket. Sajnos egy író csak arról tud írni, amit ismer.

    VálaszTörlés
  5. Kicsit bővebben kifejtem a véleményem, hisz erre voltál kíváncsi, egy mondatból pedig nem lehet sokat megtudni. Azért unom a klisés foglalkozásokat, mert a fordulatok is kliséssé válnak. Hiába szerepel író karakter humoros műben vagy krimiben, tuti hogy lesz benne írói válság vagy adatgyűjtés, mint... szerepkonfliktus. Ha már a 20. ilyet olvassa az ember, nem szakítja át az ingerküszöbét. Persze ha amúgy izgalmas a sztori, akkor lenyeli ezt a dolgot az első 100(?) oldal után, de rontja azért az élvezeti faktort.

    A másik ok, hogy becsülöm az írókban, ha egy kevésbé ismert foglalkozást könyvek által ismerhetünk meg, és ehhez az író kutatást végez (pl. eltölt 1-2 hónapot egy tűzoltóságon, hogy írhasson róluk - én nem leszek tűzoltó soha, de érdekel a mindennapjaik). Az információszerzés, gyűjtés amúgy is az írói munka része. És néha úgy érzem, egy unalomig ismert foglalkozással csak megkönnyíti a szerző a saját dolgát.

    De ott az ellenpélda is, amikor valaki olyan dologról ír, amiről keveset tud. Ez úgy vettem észre, hogy főleg a bestsellereknél szokott megtörténni. Egyik lányismerősöm megkért, hogy olvassak bele a Szürke 50 árnyalatába és mondjak róla véleményt. Nem akarom most minősíteni a könyvet :), a lényeg hogy főiskolás lányról szól, de néha olyan életidegenül fogalmaz az írónő egy főiskolás mindennapjairól, hogy már-már idegesítő. Pedig járt egyetemre, de valami hibádzik...

    VálaszTörlés
  6. Köszi, hogy részletezted a véleményed! Ezekben egyet kell értenem Veled. Tényle3g nagyon idegesítő, amikor egy író nem néz utána alaposabban a dolgoknak, és becsülendő, ha megteszi. És én is a bestsellereknél látom a hibát többnyire. Az is igaz, hogy az író így meg akarja könnyíteni a munkáját. De azért biztos közrejátszik az is, hogy a saját élményeit leírja, hiszen egy író végtére is azért (is) ír, és hát ez csak így megy. Az írói válság valóban ilyenkor mindig megjelenik benne. Köszi, hogy hozzászóltál, szívesen olvasnák még további véleményeket.

    VálaszTörlés
  7. * olvasnék
    Bocsánat, ez csak elírás.

    VálaszTörlés
  8. Mivel én nem nagyon olvastam olyan könyvet, amiben ilyen foglalkozású emberek tűntek fel, ezért nem tartom unalmasnak. Sőt, egy könyv jut az eszembe, amiben két főszereplő is író, de nem rémlik, hogy az "írói válságuk" megjelent volna a történetben.
    Ha unalmas egy könyv vagy film, amiben szerepel egy író, akkor a történet fizikusokról, matematikusokról, felfedezőkről, nyomozókról, rendőrökről, tudósokról, kutatókról, feltalálókról, csillagászokról, asztronautákról stb. szól? Bevallom, most leginkább filmekre gondolok: szerintem az újabb és újabb nyomozós, idegen világokat felfedezős, mindenféle idegen technológiát kutató és felhasználó sorozatok nem tudnak újat mondani. Tisztelet a kivételnek.

    VálaszTörlés
  9. Helyesbítenék... Ezt akartam írni valójában:

    Ha unalmas egy könyv vagy film, amiben szerepel egy író, akkor az a történet, ami fizikusokról (...) szól, az nem unalmas?

    VálaszTörlés