2014. 01. 06.

Kérdés az olvasókhoz: történet egy mondatban?

Talán a Kezdő írók kézikönyvében olvastam (bocsánat a pontatlan forrásmegjelölésekért, de mióta ezt a blogot írom, egyre több ilyen témájú dolgot olvasok, és sokszor keverem őket), hogy [az egyik szerző szerint] egy könyv akkor jó, ha össze lehet foglalni egy mondatban, hogy miről szól. Ha megkérdezik, miről írsz történetet, el tudod mondani, hogy ez erről szól, és nem kezded el mesélni, hogy "hát... a szereplő ide megy, meg oda megy". Persze ez a mondat nem lesz kimerítő, A gyűrűk ura is csak annyi lenne, hogy "két hobbit elindul megmenteni a Megyét, és ezzel Középföldét". (Unom már, hogy mindenre A gyűrűk urát hozom fel, de ezt vélhetőleg mindenki ismeri.) Értem én, hogy az illető mit akar: hogy a könyv vezessen egy cél felé. Ne csak úgy mindenfelé botorkáljanak a szereplők, ahogy azt sok amatőr író művében teszik, mert erre fel vannak jogosítva, pusztán mert jóképűek/ügyesek/van kedve írni róluk. 
  Viszont felmerül a kérdés, hogy mi van mondjuk a nagy családregényekkel. Vagy egy olyan történettel, mint A nyomorultak. De persze ezt is mondatba lehet foglalni: "XY család története.", vagy "Cozette és Jean Valjean viszontagságairól szól." Na de ennyi erővel mondhatnánk azt is, hogy "Frodó története", és ugyanúgy nem mondtunk el vele semmit. Persze lehet, hogy valaki nálam ügyesebben mondatba tudja foglalni A nyomorultakat, olyan mondatba, amely valóban mond is valamit. 
  Most én kérdezek Tőletek ebben a posztban. Ti egyetértetek ezzel? Akkor jó az írásod, ha összefoglalható egyetlen mondatban? 

12 megjegyzés:

  1. Szia!

    Ezzel nincs semmi baj. Ha a tőmondataidat összefésülöd: xy család-; stb.,még az is belefér,hogy az emlíett család,valamint a szereplő személyek státuszát is feltünteted s végére biggyeszted:....és Franciaország történelme.Meg is van az egy mondat,úgy,hogy -szavaiddal élve- "mond is valamit".
    Persze tökéletesen igazad van,hiszen a rossz könyvnek is van tartalma,azaz azt is meglehetne egy mondatban határozni,hogy miről szól.Csak ezekkel nem szoktak foglalkozni és nem kérik meg az írót,hogy foglalja egy mondatba a művének lényegét. A jó könyv mércéje az eladott példányszám.

    VálaszTörlés
  2. Én nem azon tűnődöm, hogy a rossz műveket is össze lehet-e foglalni egyetlen mondatban, hanem hogy igaz-e, hogy a jókat össze lehet. nem vagyok róla meggyőződve. és a példád jó, csak az ilyen összeeszkábált mondatok - mármint hogy benne van a történelem, meg minden - kicsit olyan, mintha három mondatot írnál le, csak pont helyett vesszőt tennél.

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Én nem hiszem, hogy teljesen össze lehet foglalni a jó - vagy akár a rossz - könyveket egy mondatban. Vagyis hát össze össze lehet, csak kérdés, az mennyire kifejező.
    Mondjuk a fenti példákat, "Cosette és Jean Valjean viszontagságairól és a Francia történelemről szól", vagy "Frodó történetéről", igazából nem is sorolnám ide, mert jobban hasonlítanak egy terjengősebb címhez, mint tartalom-összefoglaláshoz. Ezekkel épp, hogy a cselekményről, tartalomról nem mondtál kb. semmit. Hiszen pl. épp A nyomorultakban szerintem a fsz. belső világa, Javert végzetes hajszája, melynek során nem tud túllépni azon, hogy vannak a törvénynél nagyobb igazságok, mint a francia történelem, ami igazából egy háttér az egészhez. Legalábbis nekem, mert a belső szálak jobban érdekeltek, mint a történelmik. :)
    Egy nagyobb összetett mondatot - mondjuk lehet, az már a "pont helyett vessző" verzió lenne, vagy inkább egy bekezdést már inkább el tudok képzelni. Nem tudom, mekkora az átlag terjedelme egy szinopszisnak, de mondjuk egy max. fél oldalt már el tudnék gondolni, akár A nyomorultakról is.
    Szóval, összességében azt mondanám, hogy igen, össze lehet, de akkor az annyit is mond a történetről, és legjobb esetben további kérdések elindítója lehet, mint mondjuk egy érdeklődést felkeltő cím.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Te már rég írtál nekem megjegyzést, és örülök neki, mert mostanában már csak pár emberre kezdtek szűkülni a blogos beszélgetések. Veled nagyrészt egyetértek, de azért értem mit akart az is, akitől ezt az egy mondatos dolgot vettem: arra gondolhatott, hogy tényleg szóljon is valamiről a történet. Abban, hogy a "Frodó kalandjai" inkább cím, abban én is egyetértek.

      Törlés
    2. Még azt hozzáfűzném, hogy az szerintem sem jó, hogy ha megkérdezik miről szól (és tegyük fel, hogy el akarod mondani), akkor hebegsz-habogsz. Szóval az valóban kell, hogy egy KÉPED legyen a saját történetedről. De ez az egy mondat engem kétségbe ejt egy kicsit. :D

      Törlés
    3. :) Akkor majd igyekszem szorgosabb hozzászóló lenni, mert amúgy gyakran feljövök ide, és olvasgatok nálad.

      Való igaz, teljesen egyet értek ehhez a "legyen képed" dologgal. Én is voltam így, hogy egyik barátommal beszélgettünk a történetemről, meséltem neki nagyban az ötleteimet, és a végén valami ilyesmit mondott: "Jó, jó, ez mind érdekes és jól hangzik, de mi a célod a történettel?" Szerintem ide is illik amit az egyes szereplők akaratáról írtál, hogy legyen valami céljuk. Az írónak is kell legyen célja a regényével. (novellájával, akármivel.) Persze, más kérdés, hogy ezt nem fogja lelőni abban az egy mondatban... ;) És ahogy elkezdtem visszafelé gondolkozni, hogy akkor mi is a célom, mit akarok mondani az egésszel, valahogy jobban kezdett is összeállni az egész.
      Az egymondatos dologban talán annyiból mégis lehet valami, hogy azért biztos akad egy kulcs-vonal, egy fő szál, fő mozgatórugó az egészben, és azt emeli ki. Mintha a történetről írnál egy vázlatot. Aztán a vázlatot címszavakba szednéd. Aztán azt is... és eljutnál egy mondathoz.
      Most épp vizsgára készülök - mint oly sokan mások :D - szóval innen egy példa: Ha a tanárnak egyetlen mondatban összefoglalnád, miről szólt az a félév, valószínűleg nem elégítené ki, és várná a folytatást, ha mégoly igaz, tömör és lényegretörő volt is az a mondatod. :D

      Törlés
    4. Persze, de szerintem ennek a mondatnak inkább az az értelme, amit mondasz, hogy tudd, mit akarsz írni, nem elsősorban az, hogy a másik is megértse. :D Ezért is elgondolkodtató számomra, mert nem vagyok biztos benne, hogy tudok erre válaszolni az egyik történetemmel kapcsolatban. De viszont tudok hasonló, nem rossz műveket mondani, és azok esetében sem tudok válaszolni.

      Örülök, ha valóban rendszeresen olvasol.

      Törlés
  4. A rossz könyvvel csak utalni szerettem volna,hogy nem az egy mondatos összefoglaláson múlik a könyv milyensége.
    Szakirodalmakban,kritikai írásokban,gondolatokban,véleményekben nem ritka esetben 3 sortól 10 sorig tart 1 mondat,csak azért,mert a gondolatmenet úgy kívánja meg. Persze,lehet vessző,kötőszó és különböző határozó szavak,amik összetartják gondolatot és abszolúte nem lesz "összeeszkábált",sőt,ha 3-4 szavanként alkotsz mondatokat a gondolat lesz eszkábált.
    Természetesen ezt én vélem így az olvasmányaim alapján. Jut eszembe: Kant-nál olvastam 1 oldalas 1 mondatot,jó,ez szélsőséges,de ilyen is van. Persze lehet más a véleményed,ettől szép kerek a világ. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, de nagy különbség van a szakirodalom és a szóbeli beszélgetés között, mert ahol én ezt olvastam, ott szóbeli beszélgetés volt rá a példa. ha olyan hosszú mondatot írunk, mint amit te mondasz, akkor a dolog a lényegét veszti el. Biztos vagyok benne, hogy Kant le tudta volna írni azt a mondatot 4 másikkal is. De itt kifejezetten fontos, hogy egy mondat legyen.

      Törlés
  5. Ez nagyon sommás jó tanácsa ennek a könyvnek. Sok mindentől függ, hogy egy könyv jó (igényes, maradandó, gondolatébresztő stb.), de az, hogy egy mondatban össze tudott foglalni, biztosan nem mérce.
    Csak abban az esetben, ha a cselekmény a legfontosabb. De pl. Proustra mit mondhatnánk?
    Az egy mondatban összefoglalás a könyvről beszélő szellemességét dicséri maximum, nem magát a könyvet.
    Egy jó könyvnek nem az az ismérve, hogy egy mondatban összefoglalhatjuk a "velejét", hanem az, hogy nem enged, beleépül az agyadba, foglalkoztat, értelmezésre késztet.
    A detektívregények legnagyobbjaiban sem a tettes kiléte a fontos, hanem maga a bűn, a bűnbe vezető út leírása.
    Pl. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése egy gyilkosságról szól? Vagy Patricia Highsmith könyvei?
    http://inkabringa.blogspot.hu/2014/01/bunregeny-bunfilm-patricia-highsmith.html
    Egy jó könyv messze túlmutat önmagán. Képes minden korban mutatni valamit. Az igaz, hogy az írás is egy mesterség.Vannak szabályai, furfangjai, fogásai, amit el kell sajátítani. De intenció, belső tartalom nélkül semmit nem ér.
    Egy igazán jó könyv ismérve nem az, hogy egy mondatban összefoglalhatjuk, hanem, hogy egy életen át foglalkoztat, nyomot hagy bennünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm a hozzászólást, már csak azért is, mert Téged itt még nem láttalak, és örülök, hogy olvasod a blogom. Mostanában fedezted fel, vagy csak nem írtál? Egyébként nagyon jó a megjegyzésed, érdemben sokat már nem fűznék hozzá: nagyjából ugyanazt gondoljuk. Én sem értek egyet ezzel a tanáccsal, de mint fönt írtam, azt hiszem, értem, mire akar kilyukadni.
      Egyébként megnéztem a linkelt blogod. Sajnos beleolvasni nem volt időm, mert vizsgaidőszak van, és csak kicsit kiszellőztetem a fejem a neten, de alaposnak és érdekesnek tűnik, még visszanézek, köszi, hogy linkelted. Bár kissé nehéz kiigazodni rajta, ha megengeded ezt a megjegyzést.
      Még egyszer köszi a kommentet:
      Lexen

      Törlés